FEHÉR György Miklós
composer/
zeneszerző

Műveimről, stílusról

Kb. (1974-) 1977-1989-ig

       Pályám indulásakor  a modernség akkori "elvárása" is alakította stílusomat. Főleg vokális műveket írtam. Az egyik diplomadarabként készített Rézfúvós kvintett op. 1  után csak tizenkét évvel később keletkezett a következő instrumentális mű, a Requiem op. 17.

      1977. májusában egy kisebb zenekari darabbal diplomáztam a kvintetten kívül, a jelentősebb A jövendő férfiak op. 3 kantáta szólistával, kórussal, zenekarral csak az év végére készült el. A művet az 1980-as Zenei Világnap keretében mutatták be Miskolcon. 

      Térjünk vissza az op. 1-hez. A  diplomahangversenyre kötelező volt vinni egy saját stjlusú szonátaformájú tételt. 1977-ben viszont már nem volt kötelező ez. Én viszont a repetitív ("modern") zenei alapon induló témákat rendeztem az I. tételben ebbe a formába.

      A Két kórusmű nőikarra op. 4.(szibériai népi szövegekre) is repetitív elemekből indult ki. A ráolvasás-szerű szövegek szinte elvárták ezt az ismétlődő elemekből álló stílust.  (kottával meghallgatható.)

      Két költőt naponta olvastam ekkoriban: Weörest és Pilinszkyt. Több dal, illetve egy kórusmű is keletkezett ekkor. Például a 12 mikrolúdium vegyeskarra op. 5 Weöres S Ellentétek c. versét dolgozta fel, az op. 7-es In memoriam Pilinszky János-t a nagy költő halálakor írtam. Ezt a Magyar Rádió felvette.

      Még hatott rám a "modernség", de fokozatosan alakult a stílusom. Az 1988-ban írt Clamor Sapientiae op. 15 és főleg az 1989-es Betlehemi királyok (ének-zongora változat) op. 16 (kattintással hallgatható) is már az új (vagyis a "konzervatívabb) stílusban keletkezett. - Nagyon szerettem Monteverdi zenéjét, az ő "Lamento d'Arianna" c. művét követve készült a Betlehemi királyok kórusváltozatból ( kattintásra hallgatható) az ének-zongora letét. 

Kb. 1989-2010-ig

      Újra hangszeres darab, mondhatni "megtört a jég" az 1989-es Requiem orgonára op. 17. című művel. Mélyen érintett az, hogy újra lehetett 1956-ról, az áldozatokról beszélni. A requiemet 1990-ben gordonkára és zongorára átírtam. (Kattintásra részlet hallgatható).

      Buszmegállóban jött ötlet, majd családom után sétálok komponálva a gyönyörű napsütéses időben, többek közt így készült 1991-ben a Mise (Ceglédi mise) op. 18. Egy - akkor Cegléden gordonkát tanító - volt tanítványom kért tőlem (az előző darabot előadó Iván Klára tanácsára) gordonkaegyüttesre művet. A női kart az első változatban négy gordonka, a másodikban orgona kíséri. (Kattintásra az  orgonaváltozat hallgatható, a Kyrie részlete, és a Gloria pedig a gordonkás bemutatóból)

      Cegléden két tétel került előadásra, majd a Nyíregyházi Pro Musica Leánykar (Szabó Dénes) énekelt tételeket több helyen, többek között a Budavári Mátyás templomban és a Magyar Rádióban is. A teljes  csellóegyüttes kíséretes művet Reményi János mutatta be. Durányik László pedig a Kecskeméti Aurin Leánykarral az orgonakíséretes változatot többször, több helyen előadta és lemezre is vette. Elhangzott debreceni szerzői estemen is Kéryné Mészáros Mária vezényletével, majd egy spanyol fesztiválon is. 2010 táján a Mise Agnus Dei tételét átírtam. Előadható Ms, vonósnégyes/orgona/zongora, de Ms, A és vonósnégyes/orgona/zongora változatban is. (Meghallgatható)

      1993-ban írtam az Intelem c. művet. (Meghallgatható) Weöres S. régies nyelvű zsoltár-parafrázisai megragadtak.  Párdarabja a a Savanyú krumplifőzelék. (hallgatható). Ezt beválogatták a Magyar dal mesterei III. kötetébe.

      1994 az Ave Maria és a Per oboe solo No. 2. éve, de ekkor indult a Notturno-sorozat is szólófuvolára (1994-2002). (kattintva hallgathatók)

      1995: befejeztem az 1986-ban elkezdett János-passiót (addigi legterjedelmesebb művemet). Elkészült az A hegyi beszéd, a Bevezetés és változatok Kurtág György témáira, és az Ungaresca változatokkal (Hommage a Jeney Zoltán). (youtube-on hallgathatók, linkek később). 

        1996: elkészült az első (nem parafrázis) zsoltár-megzenésítés: Miserere Mei, Deus (50. zsolt.) (youtube-on hallgatható, link később), valamint könnyű gitárduókat és triókat írtam pedagógiai célzattal. (A triók csángó népdalfeldolgozások, itt kezdődött a népzenei hatások beemelése műveimbe.) Párdarabja, a Palotai álmok Várpalotán és Újpalotán készült. Alapötletét autórendszámok betűi adták: FHC-HGF-stb....

       És: elkészült az első kísérőzene, a Bíborszínű álom c. iskoladrámához. Talán egyszer koncertdarab is készül dallamaiból? 

       1997: a B-A-C-H témára készült négytételes gitármű (Hódolat a Mesternek) első két tételét, a Prelúdiumot és a Fúgát tudom vállalni.

       1998-99: folytatódott a kórusművek sorozata, elsőként az In aeternum cantabo (az Úr irgalmát éneklem mindörökké) op. 38 Reményi János emlékére, női karra és orgonára, majd egy-egy a cappella gyermek- és női kari mű: a Hajnali énekszó (saját szövegre) és az A hegedű c. Arany János-megzenésítés.

           1998. szilveszterén a Korvin lelke c. keserű vígopera (1998-2002, 2013) írásába kezdtem Krúdy Gyula novellája alapján. 

      1999-2000: Via crucis op. 4 gitárra, hegedűszólóra két darab, a Mindszenty és a Nemzeti dal. 

      2000 táján elkészültek a pedagógiai célzatú Gordonkaduók. Ezek fuvola-, oboa-, furulya-, klarinét-, szaxofon- és trombitaduóként is előadhatók (megfelelő transzponálásban).
      2002: A Miatyánk c. mű: Gyermekkar/S, A szóló, vegyeskar/S, A, Bar szóló és orgona). 
      2003: a Brácsaszonáta op. 54 keletkezésének és az Invenciók csembalóra op. 55 című sorozat elkezdésének éve. Ez 2003-05-ig készült, naplószerűen.

      A 2004-2006: a "csángó sorozat": A fényes Nap immán elnyugodott az op. 56-ból  csángó népi szövegre, (MS, furulya), 
Sóhaj op. 57 (S, vlc) Iancu Laura csángó költő verseire, A Pont. Te op. 59 c. duett (S, MS, vlc) Iancu Laura csángó költő versére, Visszaszámolás op. 61 (MS, pf) Iancu Laura csángó költő verseire.

      A következő években leginkább a Két part között - Rákóczi útja Kassáig op. 87 című kétfelvonásos opera megírásával foglalkoztam. (Kb. 2004-2019) Több változat előzte meg a véglegest.

2010-től 2020-ig

    Elkészült a Timor et tremor II. változata (2010), majd az első versenyművek:
Fuvolaverseny (2011), Kettősverseny fuvolákra és fúvószenekarra (2014-15) és Concerto per oboe d'amore e archi (2018),  keletkezett egy nyitány: Rákóczi-nyitány, egy harsonadarab: Mint egy tőr a madarat (2016-17), a népi előadókra írt Fresco-ritornell (2013-14), a nagyobb méretű Requiem in C férfikarra (2019-20), a Missa in A (2019), Két tétel női karra, 2 hegedűre és orgonára (2020), valamint dalok: Balatoni képeslap és Kettős spirál Marton Árpád verseire (2020), a Vonósnégyes (2020).

    Koncertszerűen hosszabb részlet (Nádor Terem) (2019), két rövid részlet pedig színpadszerűen került bemutatásra a Rákóczi-operából az Erkel Színházban (2020).

Share this page